Két kalauz egy kocsiban - új kiadvány a "stuka" villamosokról

Oszd meg másokkal!

Desktop

A legendás stuka villamosok, hivatalos nevükön a Budapest Székesfőváros Közlekedési Rérszvénytársaság (BSzKRt) 3600-as sorozatszámú járműveinek története elevenedik meg a kiadvány átlapozásakor. A Városi Tömegközlekedés Történeti Egyesület (VTTE) új füzete gazdag illusztrációs anyaggal segíti a visszaemlékezést.
 
Szécsey István munkájából megtudhatjuk, hogy 1940-ben, a Ganz gyárban, a BSzKRt megrendelésére elkészült az első két darab, négytengelyes, forgóvázas villamos. Az akkor igen modernnek számító jármű sikerrel mutatkozott be Budapest utcáin és hamarosan az utasok kedvenceikké váltak. A járműveket, az akkori stuka repülők hangjára emlékeztető motorbugása miatt becézték hasonlóan. Ez volt az első járműtípus, amelynek a köztudatba is átment külön megnevezése lett. 

A stuka villamos tervezése és megvalósítása egy hosszabb folyamatban érlelődött ki, a korabeli fővárosi villamosok már az 1920-as években sem voltak képesek megfelelő szinten ellátni a forgalmat. Magasak voltak a beszálló lépcsők, a rövid kocsikba sokszor kevesebben fértek el, mint ahányan utazni akartak, a járművek gyorsulása sem volt megfelelő és még sok más tényező is hátráltatta az utazás színvonalát. Ezeken segített szinte egy csapásra a stuka villamos megjelenése. Bár akár 50 kilométeres sebességre is alkalmasok voltak, a pályák állapota és a velük közösen haladó lassúbb villamosok akadályozása miatt csak kevés helyen tudtak igazán gyorsan haladni. Ugyanakkor, a mai szóhasználattal élve, utaskényelmi tulajdonságaik nem csak az akkori kocsik színvonalát múlták felül jelentősen, de még ma is elfogadható szolgáltatást lennének képesek nyújtani. Csakhogy az eredeti komfortjukból a későbbiekben sokat  vesztettek ezek a járművek. Eredetileg, a marhabőr bevonatú és rugózott ülések, a kocsik egyik oldalán duplán helyezkedtek el, fűtés és korszerű világítás valamint nagy részt gépi ajtónyitás szolgálta a kényelmet. 

A nagyobb befogadóképesség miatt kocsinként két kalauz teljesített egyszerre szolgálatot. (Akkoriban minden villamoskocsiban volt kalauz). Később ehhez az állapothoz képest jelentős visszafejlődés ment végbe. Például az ajtóműködtető rendszerek hiánya miatt a középső ajtót egyszerűen lezárták, a menetirány szerinti elsőt, a vezető kézzel kezelte, míg a hátsó ajtó meg menet közben is nyitva maradt. Egészen az 1980-ban bekövetkezett végső kivonásukig így közlekedtek. Megszüntették a fűtést, a bőrüléseket, sok kocsiban lécezett faszékekkel cserélték fel, és a több férőhely biztosítása érdekében megszüntették a dupla üléseket, így járművenként általában 16 maradt belőlük. 

A 64 oldalas, gazdagon illusztrált kiadványban számos – eddig nem közismert adat olvasható erről a villamos típusról, amely a későbbi UV-ként ismert jármű alapja volt. Külön ki kel emelni, hogy amikor az 1970-es évek végén sorban selejtezték a stukákat, még nagyon sok favázas, kéttengelyű és jóval korszerűtlenebb villamoskocsi futott Budapesten, de feljavításukhoz az UV-khez hasonló forgóvázak nem álltak rendelkezésre, és legyártásukra sem akadt akkoriban kapacitás. Most a zuglói kocsiszínben várja egy példány, hogy valamikor felújítsák újból, és hosszas kintlevőség után, szintén ide került a stukák formájára az 1950-es évek végén legyártott két alumínium villamos egyike is.

A képen látható gyári bemutatón az új villamoson a 43-as, az Üllői úttól a Kispestig járó viszonylat táblája látható, azonban ezen a vonalon a valóságban nem jártak stukák, hiszen az akkori felfogás szerint nem a munkásnegyedek részére tervezték ezeket a kocsikat.

A kiadványban találtunk apróbb hibákat, sőt néhol túl sok személynév szerepel benne, vagy nem feltétlenül az alaptémához kötődő adat került a szövegbe. Ennek ellenére nem csak a villamos-barátoknak, hanem valamennyi Budapest múltja iránt érdeklődőnek érdemes átböngészni a VTTE közlekedéstörténeti füzetek sorozatában ötödiknek megjelent kiadványt. Az érdeklődők a BKV Deák téri Földalatti Múzeumában juthatnak hozzá.
 

A tartalom a hirdetés után folytatódik
Desktop, Mobil
Mobil
Mit szólsz hozzá?